(This is a summary in Hungarian. For a summary in English, please go to MORE . . . and click on Old HRP Site - Summary)
Megfejtése a nagyszentmiklósi aranyedények rovásirásos feliratainak.
Kedves rovásirás-barátok! Bizonyos oroszországi és kazahsztani hivatkozások segitségével (Kyzlasov, I.L. 1994, Amanzholov, A. 2003), megoldhattam a nagyszentmiklósi aranykincs és a szarvasi csont tütartó rovásirásos feliratait. Bár a megoldások meglepöek, a sajátos történelemi es régészeti kontextusoknak megfelelnek. A különbözö tárgyak feliratai vagy valamilyen proto-kipcsak vagy vegyes oghuz-kipcsak türk nyelvjárásból születtek. A nagyszentmiklósi kincs rovásirásai századokkal fiatalabb mint a VIII. századi szarvasi tütartó rovásirása, mégis közeli rokonságban vannak egymással. Közlöm a megfejtéseimet, hogy tudjátok, miröl van szó, és hogy tudjátok azt is, hogy ez a megfejtés helytálló. A NSzM-szarvasi rovásirásos feliratokkal kapcsolatos megoldások a székely rovásirás eredetét új megvilágitásba helyezik.
Javaslam, hogy a nagyszentmiklósi aranyedényeket használták valamilyen középkori ótörök balkáni történetet elmesélésére. A történetben vagy legendában megjelent személyeket és helyeket az edényeken jelölték meg. A rovásirást, amely az edényeken megtalálható, megörizték valószinüleg egy kis megmaradó avar csoportnál valahol az északi balkánokban. A nagyszentmiklósi rovásirásos feliratok nyelve X.
- korai XIII. századi türk (balkáni) nyelvjárás, amire vlach (középkori román) hatás figyelhetö, de más nyelvi hatás is figyelhetö, pl. perzsiai vagy szláv-perzsiai. A nagyszentmiklósi rovásirás nagyjából a szarvasi tütartó-féle irásra közvetlenül vezethetö vissza (csak megkülönbözik az m-betüjük ). A VIII. sz.-i szarvasi irás pedig lényegében az egyik ótörök rovásirásos variáciokból születtek.
Javaslam, hogy a nagyszentmiklósi aranyedényeket használták valamilyen középkori ótörök balkáni történetet elmesélésére. A történetben vagy legendában megjelent személyeket és helyeket az edényeken jelölték meg. A rovásirást, amely az edényeken megtalálható, megörizték valószinüleg egy kis megmaradó avar csoportnál valahol az északi balkánokban. A nagyszentmiklósi rovásirásos feliratok nyelve X.
- korai XIII. századi türk (balkáni) nyelvjárás, amire vlach (középkori román) hatás figyelhetö, de más nyelvi hatás is figyelhetö, pl. perzsiai vagy szláv-perzsiai. A nagyszentmiklósi rovásirás nagyjából a szarvasi tütartó-féle irásra közvetlenül vezethetö vissza (csak megkülönbözik az m-betüjük ). A VIII. sz.-i szarvasi irás pedig lényegében az egyik ótörök rovásirásos variáciokból születtek.
A nagyszentmiklósi feliratok:
1.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat VI. 5 sz.
sz-u-v-sz-as-(l)-ncs : k-(e)-g ~ k-(a)-g (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: szuvszas-lncs keg ~ kag
szuvszas (< török szuvsa-s) 'suttogni', 'súgni' (-s Co-op. képszö végzödés, tehát suttogni, súgni két ember között vagy több ember közé) (Clauson, 1972: 793.o. szuvsa-s; 866.o. suvsa-s)
-ncs Ótörök deverbative nom. képszö végzödés
*szuvszaslncs melléknév: 'hiresztelés járú' (angolul: 'rumoured')
a jelentéstani fejlödésre lásd a kirgiz rokon szavakat:
slvlr 'suttogás, súgás; suttog-, súg-' ~
slvls 'fáma, hiresztelés; suttogó'
*keg ~ *kag bizonytalan jelentés, ismeretlen eredet, talán 'atya' < turk. kang 'atya' (Clauson 1972: 630; Tekin 1968: 92-93 -g < -ng)
Összefoglalás: szuvszasIncs keg (~ kag) valamit súgott valakinek valakiröl = 'hiresztelés járu' 'gyanúsitott' atya; angolul: 'rumoured father' or 'suspected, rumored, whispered about father'
____________________________________
sz-u-v-sz-as-(l)-ncs : k-(e)-g ~ k-(a)-g (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: szuvszas-lncs keg ~ kag
szuvszas (< török szuvsa-s) 'suttogni', 'súgni' (-s Co-op. képszö végzödés, tehát suttogni, súgni két ember között vagy több ember közé) (Clauson, 1972: 793.o. szuvsa-s; 866.o. suvsa-s)
-ncs Ótörök deverbative nom. képszö végzödés
*szuvszaslncs melléknév: 'hiresztelés járú' (angolul: 'rumoured')
a jelentéstani fejlödésre lásd a kirgiz rokon szavakat:
slvlr 'suttogás, súgás; suttog-, súg-' ~
slvls 'fáma, hiresztelés; suttogó'
*keg ~ *kag bizonytalan jelentés, ismeretlen eredet, talán 'atya' < turk. kang 'atya' (Clauson 1972: 630; Tekin 1968: 92-93 -g < -ng)
Összefoglalás: szuvszasIncs keg (~ kag) valamit súgott valakinek valakiröl = 'hiresztelés járu' 'gyanúsitott' atya; angolul: 'rumoured father' or 'suspected, rumored, whispered about father'
____________________________________
2.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat VI. 4 sz.
k-u-y-(u)-m
A szöveg magyarázata: kuyum
kuyum pass. dev. n. (< kuyma:- 'öntött fémet, öntet, ömleszt' < Török kuy- [kud-] 'beönt, önt, fémet önt) öntött arany vagy ezüst ékszerek (Clauson, 1972: 677.o.; lásd is mod. Török kuyum 'arany v. ezüst csecsebecse; ékszerek; XIV. sz.-i török kuyumci 'ékszerek kereskedöje')
Összefoglalás: kuyum 'arany v. ezüst ékszerek'
______________________________________
k-u-y-(u)-m
A szöveg magyarázata: kuyum
kuyum pass. dev. n. (< kuyma:- 'öntött fémet, öntet, ömleszt' < Török kuy- [kud-] 'beönt, önt, fémet önt) öntött arany vagy ezüst ékszerek (Clauson, 1972: 677.o.; lásd is mod. Török kuyum 'arany v. ezüst csecsebecse; ékszerek; XIV. sz.-i török kuyumci 'ékszerek kereskedöje')
Összefoglalás: kuyum 'arany v. ezüst ékszerek'
______________________________________
3.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat V. 9 sz.
z-i-ncs-(i)-sz
A szöveg magyarázata: zincsi-sz
zincsi etnikai név (xi. sz. török zengyi < arab. zangyi 'etiópiai, fekete ember') (lásd mod. Török zenci [magyar kiejtés= zengyi] 'etiópiai, fekete ember')
-sz (bizánci név képzöje)
Összefoglalás: Zincsisz személyes név 'az etiópiai, a fekete ember'
________________________________________
z-i-ncs-(i)-sz
A szöveg magyarázata: zincsi-sz
zincsi etnikai név (xi. sz. török zengyi < arab. zangyi 'etiópiai, fekete ember') (lásd mod. Török zenci [magyar kiejtés= zengyi] 'etiópiai, fekete ember')
-sz (bizánci név képzöje)
Összefoglalás: Zincsisz személyes név 'az etiópiai, a fekete ember'
________________________________________
4.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat XXIII. 3 sz. k-u-y-(u)-m : k-e-nt-i
A szöveg magyarázata: kuyum kenti
kuyum pass. dev. n. (< kuyma:- 'öntött fémet, öntet, ömleszt' < Török kuy- [kud-] 'beönt, önt, fémet önt) öntött arany vagy ezüst ékszerek (Clauson, 1972: 677.o.; lásd is mod. Török kuyum 'arany v. ezüst csecsebecse; ékszerek; XIV. sz.-i török kuyumci 'ékszerek kereskedöje')
kent 'város' < török (oghuz) 'vidéki város, város' < török kend 'kisváros, város' < szogd knd 'falú' (Clauson, 1972: 728.o.)
-i Török 3. személyü birtokos eset végzödése
Összefoglalás: kuyum kenti 'arany v. ezüst ékszerek városa'.
Ez a név képzödese rendszer a különféle török nyelvjárásokban található: lásd például jenesei er atI 'férfi-névö' 'ember-névö' [jenyesei sirfelirátokból ismert] [talán angolul 'man-naming'] azaz a folyamat vagy szertartás, amelyikben fiatal férfiak a "felnötti" nevüket kapották (akkor kaphatták meg az ifjúk amikor férfivá erettek).
Az általános török névszói szerkezet mint például kuyum kent ragozás nélkül is ismert. Lehet hogy ebben a török nyelvjárásban az "-i" 3.személy birtokos ragozás kent végén a magyar nyelv hatása következtében. Összehasonlitható a megfelelö magyar szerkezet 'ékszerek város-a'-hoz, ahol az "-a" is 3.személy birtokos ragozás talált.
___________________________________________
A szöveg magyarázata: kuyum kenti
kuyum pass. dev. n. (< kuyma:- 'öntött fémet, öntet, ömleszt' < Török kuy- [kud-] 'beönt, önt, fémet önt) öntött arany vagy ezüst ékszerek (Clauson, 1972: 677.o.; lásd is mod. Török kuyum 'arany v. ezüst csecsebecse; ékszerek; XIV. sz.-i török kuyumci 'ékszerek kereskedöje')
kent 'város' < török (oghuz) 'vidéki város, város' < török kend 'kisváros, város' < szogd knd 'falú' (Clauson, 1972: 728.o.)
-i Török 3. személyü birtokos eset végzödése
Összefoglalás: kuyum kenti 'arany v. ezüst ékszerek városa'.
Ez a név képzödese rendszer a különféle török nyelvjárásokban található: lásd például jenesei er atI 'férfi-névö' 'ember-névö' [jenyesei sirfelirátokból ismert] [talán angolul 'man-naming'] azaz a folyamat vagy szertartás, amelyikben fiatal férfiak a "felnötti" nevüket kapották (akkor kaphatták meg az ifjúk amikor férfivá erettek).
Az általános török névszói szerkezet mint például kuyum kent ragozás nélkül is ismert. Lehet hogy ebben a török nyelvjárásban az "-i" 3.személy birtokos ragozás kent végén a magyar nyelv hatása következtében. Összehasonlitható a megfelelö magyar szerkezet 'ékszerek város-a'-hoz, ahol az "-a" is 3.személy birtokos ragozás talált.
___________________________________________
5.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat IX. 2/1 sz. és felirat VIII. 1 sz.
g-u-(k)
A szöveg magyarázata: guk 'béka' < középperziai wak 'béka'
guk 'béka' < wak középperziai wak 'béka'
hangváltozás: koraiújperziai nyelvjárasa /g(u)/ < kozepperziai /w/
___________________________________
g-u-(k)
A szöveg magyarázata: guk 'béka' < középperziai wak 'béka'
guk 'béka' < wak középperziai wak 'béka'
hangváltozás: koraiújperziai nyelvjárasa /g(u)/ < kozepperziai /w/
___________________________________
6.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat VIII. 1 sz. kü-ü-i (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: küü-i
küü 'kis vidéki település; kis vidéki falú' (XIV. sz-i. török köy/ kúy 'kis vidéki falú' < végsö forrása perzsiai kúy 'kis vidéki falú'; vö. gagauz küü 'kis vidéki falú')
-i Török 3. személyü birtokos eset végzödése
_________________________________
A szöveg magyarázata: küü-i
küü 'kis vidéki település; kis vidéki falú' (XIV. sz-i. török köy/ kúy 'kis vidéki falú' < végsö forrása perzsiai kúy 'kis vidéki falú'; vö. gagauz küü 'kis vidéki falú')
-i Török 3. személyü birtokos eset végzödése
_________________________________
7.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat IX. 12 sz. b-u-k-(u)-r (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: Bukur
Bukur Vlach személyes név 'öröm, vidám' [román Bucur] < végsö forrása albaniai bukur 'szép'; lehet, hogy balkáni török személyes név is kulturális kölcsönszóként.
(ez a felirat a személyesnevek csoportjához tartozik)
________________________________________________
A szöveg magyarázata: Bukur
Bukur Vlach személyes név 'öröm, vidám' [román Bucur] < végsö forrása albaniai bukur 'szép'; lehet, hogy balkáni török személyes név is kulturális kölcsönszóként.
(ez a felirat a személyesnevek csoportjához tartozik)
________________________________________________
8.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat VI. 6 sz. u-l-ü (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: Ulü
Ulü Vlach személyes név 'vándor sólyom, galambász héja' [román Uliu, Úliu] < végsö forrása magyar ölyv, ölyü 'vándor sólyom, galambász héja' (elsö leirás 1055 uluues); balkáni török személyes név kulturális kölcsönszóként lehetne.
vö. is áluh közép-perzs. 'sas' úla perzs. 'sas, sólyom'
(ez a felirat a személyesnevek csoportjához tartozik)
____________________________________
A szöveg magyarázata: Ulü
Ulü Vlach személyes név 'vándor sólyom, galambász héja' [román Uliu, Úliu] < végsö forrása magyar ölyv, ölyü 'vándor sólyom, galambász héja' (elsö leirás 1055 uluues); balkáni török személyes név kulturális kölcsönszóként lehetne.
vö. is áluh közép-perzs. 'sas' úla perzs. 'sas, sólyom'
(ez a felirat a személyesnevek csoportjához tartozik)
____________________________________
9.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat VIII. 1 sz. : k-o-nd-u : g-u-k-(I)-n : g-u-(k)-kü-ü-i : r-(a)-y : (Olvasd jobbról balra a feliratot).
A szöveg magyarázata:
X-(I)-n . . . Y-i Török 3. személyü birtokos szerkezete (I. tipusú török birtokos határozott szerkezete)
Tehát: Kondu Guk-nak a guu kis vidéki települése "r-(a)-y"
ray 'paradicsom, Édenkert', vö. román rai 'paradiscom, Édenkert', végsö forrása szláv
raj 'paradiscsom, Édenkert' pl. szerb. raj 'ua.'
(Érdekes, hogy nem használták a szogd uštmax--> OTurk. uštmax / Kuman [Kun] szót ucmaq, učmaq 'paradiscsom, Édenkert', amelyet ismertük a CC-tól)
*kondu 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó' (kipcsak o < u, vö. tat. kondIz, török kunduz 'hód', TESz II.kötet. 127 o. ) < *kundu (kipcsak hangrendi illeszkedés) < *kunda (kundaw) < közép perzsiai (pahlavi) kundag 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó'
Összefoglalás:
Kondu GukIn guk-küüi ray.
Kondu Guknak a békástanya/ békástelepülése paradiscsom (Édenkert).
Lehetséges forditása: A békávalázslókirály békátelepülése paradiscsom (Édenkert).
_____________________________________
A szöveg magyarázata:
X-(I)-n . . . Y-i Török 3. személyü birtokos szerkezete (I. tipusú török birtokos határozott szerkezete)
Tehát: Kondu Guk-nak a guu kis vidéki települése "r-(a)-y"
ray 'paradicsom, Édenkert', vö. román rai 'paradiscom, Édenkert', végsö forrása szláv
raj 'paradiscsom, Édenkert' pl. szerb. raj 'ua.'
(Érdekes, hogy nem használták a szogd uštmax--> OTurk. uštmax / Kuman [Kun] szót ucmaq, učmaq 'paradiscsom, Édenkert', amelyet ismertük a CC-tól)
*kondu 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó' (kipcsak o < u, vö. tat. kondIz, török kunduz 'hód', TESz II.kötet. 127 o. ) < *kundu (kipcsak hangrendi illeszkedés) < *kunda (kundaw) < közép perzsiai (pahlavi) kundag 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó'
Összefoglalás:
Kondu GukIn guk-küüi ray.
Kondu Guknak a békástanya/ békástelepülése paradiscsom (Édenkert).
Lehetséges forditása: A békávalázslókirály békátelepülése paradiscsom (Édenkert).
_____________________________________
10.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat VIII. 1 sz. : g-u-k-(I)-n : (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: guk-In
guk 'béka' vö. perzsiai guk 'béka'. Perzsiai kölcsönszó a török nyelvben (lásd The New Redhouse Turkish-English Dictionary, 1984, Istanbul, p. 415).
-In Törökül 3. sz. (egyes es többes számos) birtokos szemelyü határozott utótag. (A harmadik birtokos szemelyü esetnek még nem volt ez az utótagja a korai ÓTürkben (ez az utótagja csak az elsö es második szemelyü birtokos esetnek volt a korai OTürk korában). Pedig ez a felirat késöbbi ÓTürktöl származik, a nagyszentmiklósi mind a rovásfeliratok is onnan származik).
Összefoglalás: a dekorativ v. szimbolikus keresztek + + között: gukIn 'békának'.
________________________________________
A szöveg magyarázata: guk-In
guk 'béka' vö. perzsiai guk 'béka'. Perzsiai kölcsönszó a török nyelvben (lásd The New Redhouse Turkish-English Dictionary, 1984, Istanbul, p. 415).
-In Törökül 3. sz. (egyes es többes számos) birtokos szemelyü határozott utótag. (A harmadik birtokos szemelyü esetnek még nem volt ez az utótagja a korai ÓTürkben (ez az utótagja csak az elsö es második szemelyü birtokos esetnek volt a korai OTürk korában). Pedig ez a felirat késöbbi ÓTürktöl származik, a nagyszentmiklósi mind a rovásfeliratok is onnan származik).
Összefoglalás: a dekorativ v. szimbolikus keresztek + + között: gukIn 'békának'.
________________________________________
11.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat XI. 11 sz. (a viszonylag egyszerü aranypohárka alján)
sz-(a)-z (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: szaz
szaz XIII. századi török. 'mocsár, nádas mocsarak', vö. kirgiz szaz 'mocsár'
________________________________________________________
sz-(a)-z (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: szaz
szaz XIII. századi török. 'mocsár, nádas mocsarak', vö. kirgiz szaz 'mocsár'
________________________________________________________
12.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat XV. 8/1 sz.
k-u-l-kü-b(e) (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: kul-kübe (=kul-küpe)
kul török. 'rabszolga'
Alternativ olvasat: kul tatar 'kar' (török. kol 'kar')
kübe (= küpe) török. 'fülbevaló, karikácska'
(Clauson, 1972: 687.o. küpe, -b-)
Összefoglalás: kul-kübe (= kul-küpe) 'rabszolga-fülbevaló, -karikácskák'
Alternativ olvasat: kul-kübe (= kul-küpe) 'karperecek, karkötök'
_________________________________________________________
k-u-l-kü-b(e) (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: kul-kübe (=kul-küpe)
kul török. 'rabszolga'
Alternativ olvasat: kul tatar 'kar' (török. kol 'kar')
kübe (= küpe) török. 'fülbevaló, karikácska'
(Clauson, 1972: 687.o. küpe, -b-)
Összefoglalás: kul-kübe (= kul-küpe) 'rabszolga-fülbevaló, -karikácskák'
Alternativ olvasat: kul-kübe (= kul-küpe) 'karperecek, karkötök'
_________________________________________________________
13.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat X. 2/2 sz. (a többi változatok jelenik meg a IX., XVII., XXII., XXIII. edények fenekén.)
b-as-kü-X (A feliratot jobbról balra olvasandó; X = bizonytalan jel; de ha a <cs>-, esetleg <csi>-jelnek az analógiája alapján feltételezünk, akkor a <X>-jel /gy/-t esetleg /gyi/-t kefejezne, azaz a zöngés változatja <cs>-nek vagy <csi>-nek).
A szöveg magyarázata: b-as-kü-gy(i) ( = bašküj(i)) < 'baškuj(i) ~ baškuc ~ paškuc' pahlavi (közép perzsiai) 'griff' ( <j> = magyar /gy/; <c> = magyar /cs/ ). vö is gruz paškunji, p'ašk'uji 'griff' <j> = magyar /gy/. Lásd a Henning, W. B. (1947) irott tanulmány /2/.
bašküj(i)) < 'baškuj(i) ~ baškuc
Perzsiai/arab. kölcsönszavakként: turk /ü/ < perzsiai rövid /u/-ból:
(mind a támasztó példát a www.nisanyansozluk.com website-böl vettem)
türk bülbül 'nightingale' CodC XIII.sz. arab. bulbul 'singing bird,
songbird, singing
of a bird'
türk bülent / bülend 'high, AtebH, Tefs XII.sz. perzs./operzs. buland
elevated, tall, lofty' 'high'
türk cünüp 'canonical uncleanness' Tefs XIII.sz. arab. cunub 'to be impure,
religiously unclean'
türk cürüm / cürm 'crime, guilt' CodC XIII.sz. arab. curm 'crime'
türk düsman 'enemy, foe' Kut, AtebH XI.sz. perzs./operzs. dusman
'enemy'
türk gül 'rose' AtebH XII.sz. perzs. gul 'flowers, esp.
roses'
türk güruh 'mob' Tefs XIII.sz. perzs./operzs. guróh
'crowd, cluster'
turk güzaf 'idle talk' AtebH Tefs XII.sz. perzs. guzáf 'idle talk'
_____________________________________________________
b-as-kü-X (A feliratot jobbról balra olvasandó; X = bizonytalan jel; de ha a <cs>-, esetleg <csi>-jelnek az analógiája alapján feltételezünk, akkor a <X>-jel /gy/-t esetleg /gyi/-t kefejezne, azaz a zöngés változatja <cs>-nek vagy <csi>-nek).
A szöveg magyarázata: b-as-kü-gy(i) ( = bašküj(i)) < 'baškuj(i) ~ baškuc ~ paškuc' pahlavi (közép perzsiai) 'griff' ( <j> = magyar /gy/; <c> = magyar /cs/ ). vö is gruz paškunji, p'ašk'uji 'griff' <j> = magyar /gy/. Lásd a Henning, W. B. (1947) irott tanulmány /2/.
bašküj(i)) < 'baškuj(i) ~ baškuc
Perzsiai/arab. kölcsönszavakként: turk /ü/ < perzsiai rövid /u/-ból:
(mind a támasztó példát a www.nisanyansozluk.com website-böl vettem)
türk bülbül 'nightingale' CodC XIII.sz. arab. bulbul 'singing bird,
songbird, singing
of a bird'
türk bülent / bülend 'high, AtebH, Tefs XII.sz. perzs./operzs. buland
elevated, tall, lofty' 'high'
türk cünüp 'canonical uncleanness' Tefs XIII.sz. arab. cunub 'to be impure,
religiously unclean'
türk cürüm / cürm 'crime, guilt' CodC XIII.sz. arab. curm 'crime'
türk düsman 'enemy, foe' Kut, AtebH XI.sz. perzs./operzs. dusman
'enemy'
türk gül 'rose' AtebH XII.sz. perzs. gul 'flowers, esp.
roses'
türk güruh 'mob' Tefs XIII.sz. perzs./operzs. guróh
'crowd, cluster'
turk güzaf 'idle talk' AtebH Tefs XII.sz. perzs. guzáf 'idle talk'
_____________________________________________________
14.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat X. 2/2 sz. (a többi változatok jelenik meg a IX., XVII., XXII., XXIII. edények fenekén.)
b-as-kü-gy(i) : g-u-o-r (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata:
baskügy(i) ( = bašküj(i)) < 'baškuj(i) ~ baškuc ~ paškuc' pahlavi (közép perzsiai) 'griff' ( <j> = magyar /gy/; <c> = magyar /cs/ )
*guor < perzs. gohor , középperzs. góhr 'ékszer, ékkö' , tehát *guor =
*gó(h)r [u+o = ó] vagy *gu(h)or 'ékszerek, ékkövek'
vö. is mod. perzs. guhar-há 'ékszerek, ékkövek, gyöngyök'
Összefoglalás: baskügy(i) : guor
baskügy(i) : gó(h)r 'griffmadári ékszerek, griffmadári
ékkövek, drágakövek'
_____________________________________________________
b-as-kü-gy(i) : g-u-o-r (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata:
baskügy(i) ( = bašküj(i)) < 'baškuj(i) ~ baškuc ~ paškuc' pahlavi (közép perzsiai) 'griff' ( <j> = magyar /gy/; <c> = magyar /cs/ )
*guor < perzs. gohor , középperzs. góhr 'ékszer, ékkö' , tehát *guor =
*gó(h)r [u+o = ó] vagy *gu(h)or 'ékszerek, ékkövek'
vö. is mod. perzs. guhar-há 'ékszerek, ékkövek, gyöngyök'
Összefoglalás: baskügy(i) : guor
baskügy(i) : gó(h)r 'griffmadári ékszerek, griffmadári
ékkövek, drágakövek'
_____________________________________________________
15.pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat III. 7/1 sz. (a másik változatja jelenik meg a IV. korsó fenekén (felirat IV. 7/2 sz..). Még egy változatja jelenik meg a VIII. edényen (felirat VIII. 1.sz. lásd fent).
k-o-nd-u (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: kondu
*kondu 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó' (kipcsak o < u, vö. tat. kondIz, török kunduz 'hód', TESz II.kötet. 127 o. ) < *kundu (kipcsak hangrendi illeszkedés) < *kunda (kundaw) < közép perzsiai (pahlavi) kundág 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó'
vö. is szogd. kundag 'démon, tündér'; pahlavi kundiv 'démon, tündér'
vö. is aláni karkundaj 'az aláni császár cime' (Róna-Tas (1999) Hungarians and Europe in the Early Middle Ages, p. 202, egy korai x.sz-i arab hivatkozásból (al-Maszudi = al-Masudi) ) < kár-kundaj < perzs. kár 'tett' + gundáj 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó' vö. a következi korai újperzsai példakot:
kár-ágáh 'skilled, experienced' (kár 'tett' +ágáh 'aware, knowing');
kár-framán 'igazgató, felügylö, gondnok, munkavezetö' (kár 'tett' + framán 'parancs');
kár-námag 'jegyzökönyv, feljegyzés, kroniká' (kár 'tett' + námag 'könyv')
Hivatkozások.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára [TESz]. I. kötet. Akademiai Kiadó, Budapest, 1984.
Clauson, G. (1972): An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish (Oxford, Clarendon Press).
Erdal, M. (2004): A Grammar of Old Turkic (Handbook of Oriental Studies Section Eight Central Asia, eds. Sinor, D., Di Cosmo, N.)
vol. 3 (Leiden, Boston, Brill NV).
Kyzlasov, I.L. (1994): Runic Scripts of Eurasian Steppes [oroszul] (Moscow, Russian Academy of Sciences, Eastern Literature
Publishers).
/1/ Spinei, V. (2009) The Romanians and the Turkic Nomads North of the Danube Delta from the Tenth to the Mid-Thirteenth
Century [angolul](Leiden, Boston: Brill), p. 160.
/2/ Henning, W. B. (1947) Two Manichaean Magical Texts with an Excursus on the Parthian Ending -#nd#h [angolul] Bulletin of the
School of Oriental and African Studies, University of London, vol. 12 (1) pp. 39-66.
k-o-nd-u (A feliratot jobbról balra olvasandó).
A szöveg magyarázata: kondu
*kondu 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó' (kipcsak o < u, vö. tat. kondIz, török kunduz 'hód', TESz II.kötet. 127 o. ) < *kundu (kipcsak hangrendi illeszkedés) < *kunda (kundaw) < közép perzsiai (pahlavi) kundág 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó'
vö. is szogd. kundag 'démon, tündér'; pahlavi kundiv 'démon, tündér'
vö. is aláni karkundaj 'az aláni császár cime' (Róna-Tas (1999) Hungarians and Europe in the Early Middle Ages, p. 202, egy korai x.sz-i arab hivatkozásból (al-Maszudi = al-Masudi) ) < kár-kundaj < perzs. kár 'tett' + gundáj 'büvész, varázsló, jós, jövendömondó' vö. a következi korai újperzsai példakot:
kár-ágáh 'skilled, experienced' (kár 'tett' +ágáh 'aware, knowing');
kár-framán 'igazgató, felügylö, gondnok, munkavezetö' (kár 'tett' + framán 'parancs');
kár-námag 'jegyzökönyv, feljegyzés, kroniká' (kár 'tett' + námag 'könyv')
Hivatkozások.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára [TESz]. I. kötet. Akademiai Kiadó, Budapest, 1984.
Clauson, G. (1972): An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish (Oxford, Clarendon Press).
Erdal, M. (2004): A Grammar of Old Turkic (Handbook of Oriental Studies Section Eight Central Asia, eds. Sinor, D., Di Cosmo, N.)
vol. 3 (Leiden, Boston, Brill NV).
Kyzlasov, I.L. (1994): Runic Scripts of Eurasian Steppes [oroszul] (Moscow, Russian Academy of Sciences, Eastern Literature
Publishers).
/1/ Spinei, V. (2009) The Romanians and the Turkic Nomads North of the Danube Delta from the Tenth to the Mid-Thirteenth
Century [angolul](Leiden, Boston: Brill), p. 160.
/2/ Henning, W. B. (1947) Two Manichaean Magical Texts with an Excursus on the Parthian Ending -#nd#h [angolul] Bulletin of the
School of Oriental and African Studies, University of London, vol. 12 (1) pp. 39-66.
16. pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat II. 15 sz. (ugyanis a kettös számú arany edény, az egyik korsó, felirat 15 sz.)
A szöveg magyarázata: Nincs irásbeli szöveg. Ez képirási "szöveg" két nomád sátorról. A sátorok stilusa 'csum'-nak vagy 'kapának' hivják. Régen a dél szibériai erdös hegyekben találhattak. A sátorok stilusa nem középkori kumán.
vö.: Kis vidéki településként értelmezhetö az ábrazolás. Lásd felirat VIII. 1.sz.-ot: Kondu GukIn gu(k)küüi ray.
Kondu Guknak a kis guk települése paradiscsom (Édenkert).
A szöveg magyarázata: Nincs irásbeli szöveg. Ez képirási "szöveg" két nomád sátorról. A sátorok stilusa 'csum'-nak vagy 'kapának' hivják. Régen a dél szibériai erdös hegyekben találhattak. A sátorok stilusa nem középkori kumán.
vö.: Kis vidéki településként értelmezhetö az ábrazolás. Lásd felirat VIII. 1.sz.-ot: Kondu GukIn gu(k)küüi ray.
Kondu Guknak a kis guk települése paradiscsom (Édenkert).
17. pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat II. 14 sz. (ugyanis a kettös számú aranyedény, az egyik korsó, felirat 14 sz.)
A szöveg magyarázata: (rosszul irt k-rovásjellel) (e)-k-(e)
eke ótörök. 'néni, növér' (Clauson, 1972: 100.o.)
(ez a felirat a személyesnevek csoportjához tartozik)
18. pl. A nagyszentmiklósi kincsböl. Felirat XVII. 13 sz. (ugyanis a tizenhetes számú aranyedény, az ivókürt, felirat 13 sz.)
A szöveg magyarázata: (e)-csi, (é)-csi
ecsi, écsi ótörök. 'bácsi, bátya' (Clauson, 1972: 20.o.)
(ez a felirat a személyesnevek csoportjához tartozik)
A szöveg magyarázata: (e)-csi, (é)-csi
ecsi, écsi ótörök. 'bácsi, bátya' (Clauson, 1972: 20.o.)
(ez a felirat a személyesnevek csoportjához tartozik)
A szarvasi csont tütartó feliratának megfejtése.
Egy felirat. Négy mondat. A felirat a III. oldalnak a jobb végén kezdődik az első mondattal (a második mondattal a II. oldal szélsőjobb végén kezdődik, a harmadik mondatot az I. oldal középén befejezik, ahol a negyedik mondattal kezdődik). Az ótörök szó erösitö simuló(=Ótörök ök!) az elsö három mondat végén áll (más szóval a felirat az első három mondata az 51. jelre, a 2. jelre, és a 11. jelre végződik).
Egy felirat. Négy mondat. A felirat a III. oldalnak a jobb végén kezdődik az első mondattal (a második mondattal a II. oldal szélsőjobb végén kezdődik, a harmadik mondatot az I. oldal középén befejezik, ahol a negyedik mondattal kezdődik). Az ótörök szó erösitö simuló(=Ótörök ök!) az elsö három mondat végén áll (más szóval a felirat az első három mondata az 51. jelre, a 2. jelre, és a 11. jelre végződik).
A III. oldalán a felirat elsö mondata.
32 33 34 35 36 37 38 39
i sz : sz y l u r y (:)
Átirás: isz : sz-(a)-y-(u)-l-u-r-(a)-y (:)
Forditás: (1) Társ (=élettárs) : . . . .
alternativ olvasat (2) Tett (cselekedet) : . . .
Ótörök: esz 'társ, élettárs'
isz 'tett, cselekedet'
szay- '(bele-; közé) számit, számol, sorol'
-l- (Ó)török szenvedö alak
40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51
g u r ok : p u r (u) m : y (i) nt ök!
Átirás: . . . : gurok : p-u-r-(u)-m : y-(i)-nd ök! . . .
Forditás: '. . . görögöt vagy bizáncit keres csuhaj!'
A szöveg magyarazata:
*gurok 'görög' jellegzetesi türk deformáció grakoi - 'görög' -nak;
határozatlan tárgyeseti szerkezet
purum 'Bizánc (azaz a hely) vagy bizánci (azaz aki bizánci ) (Ótörök)
(Tekin, 1968: 365.o.); határozatlan tárgyeseti szerkezet
yind 'keres vmit (Clauson, 1972: 946.o.)
ök = szó erösitö simuló (lásd Tekin, 1968: 172.o.)
______________________________________________________________
A II. oldalán a felirat második mondata.
20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
b i l sz : sz n a (:) sz ncs y : k nt
Folytatódik az I. oldalán:
1 2
r ök!
Átirás: b-i-l-(i)-sz : sz-(I)-n-a-(y) (:) sz-(a)-ncs-(a)-y (:) k-(I)-nt-(I)-r ök!
Forditás: Ismerös(ökre) kiprobálva döfve (bökve)(=ingerelve, provokálva, uszitve)
késztet [a dologra] (vagy ösztönöz [öket a dologra]) csuhaj!.
(A szüzességéröl van szó).
Alternativ olvasat: Ismerös(ökre) kiprobálva döfve (bökve)(=ingerelve, provokálva, uszitve) csiklandozik csuhaj! (= kellemesen ingerel csuhaj!) (ha egy kicsit komolyabb, csábitóbb: kéjvágyot kelt fel, ótürk. kIntur)
(Akkor a szüzességéröl már nem van szó).
ótürk. biliš (=magyar helyesirás <bilis>) 'ismerös' kipcsak XIII.sz. bilis 'ismerös' (Clauson 1972, 344-345. o.)
ótürk. sIna- (=magyar helyesirás <szIna>) 'to test (someone or something)' kipcsak XIV.sz. sIna- 'to try, to test' (Clauson, 1972: 835. o.)
ótürk. sanc- (=magyar helyesirás <szancs>) 'to pierce (with a lance), transfix' (Clauson, 1972: 835. o.)
ótürk. kIntur- 'to arouse desire (in someone)' kipcsak XIV.sz. klndur- 'to arouse
or incite someone' (Clauson, 1972: 636.o.)
ótürk. -y '(ó)kipcsak "gerund"' (magyarul ige + -ve, -va) (Tekin 1968, 183.o.)
___________________________________________________________
b i l sz : sz n a (:) sz ncs y : k nt
Folytatódik az I. oldalán:
1 2
r ök!
Átirás: b-i-l-(i)-sz : sz-(I)-n-a-(y) (:) sz-(a)-ncs-(a)-y (:) k-(I)-nt-(I)-r ök!
Forditás: Ismerös(ökre) kiprobálva döfve (bökve)(=ingerelve, provokálva, uszitve)
késztet [a dologra] (vagy ösztönöz [öket a dologra]) csuhaj!.
(A szüzességéröl van szó).
Alternativ olvasat: Ismerös(ökre) kiprobálva döfve (bökve)(=ingerelve, provokálva, uszitve) csiklandozik csuhaj! (= kellemesen ingerel csuhaj!) (ha egy kicsit komolyabb, csábitóbb: kéjvágyot kelt fel, ótürk. kIntur)
(Akkor a szüzességéröl már nem van szó).
ótürk. biliš (=magyar helyesirás <bilis>) 'ismerös' kipcsak XIII.sz. bilis 'ismerös' (Clauson 1972, 344-345. o.)
ótürk. sIna- (=magyar helyesirás <szIna>) 'to test (someone or something)' kipcsak XIV.sz. sIna- 'to try, to test' (Clauson, 1972: 835. o.)
ótürk. sanc- (=magyar helyesirás <szancs>) 'to pierce (with a lance), transfix' (Clauson, 1972: 835. o.)
ótürk. kIntur- 'to arouse desire (in someone)' kipcsak XIV.sz. klndur- 'to arouse
or incite someone' (Clauson, 1972: 636.o.)
ótürk. -y '(ó)kipcsak "gerund"' (magyarul ige + -ve, -va) (Tekin 1968, 183.o.)
___________________________________________________________
Az I. oldalán a felirat harmadik mondata.
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
. . . ök! k u r (u) n : sz (a) n : kö r ök! . . .
Átirás: . . . ök! k-u-r-(u)-n : sz-(a)-n : kö-r ök! . . .
Forditás: . . . 'csuhaj! "kurun" közé sorol magát
[="kurun"-nak tekinti magát vagy
=(serdülö)"kor"-ban tekinti magát]
(és) engedelmeskedik csuhaj!' . . .
A szöveg magyarazata:
szan 'számit magát, sorol magát = tekinti magát', 'egy bizonyos csoport közé számit'
('egy bizonyos csoport közé sorol') (Clauson, 1972: 833.o.) kör 'néz, engedelmeskedik (< 'felnéz vkire') (Clauson, 1972: 736.o.)
kurun bizonytalan jelentés, ismeretlen eredet,
talán kapcsolatban áll 'kor'-ral.
A magyar szó 'kor' < török qur 'idö, kor, életkor' török nyelvjárásból származik; qurun 'idön, koron, soron'; különleges kifejezés lenne mert határozószóra itt nem számitjuk; a mondat lehetséges angol forditása: 'she considers herself "of age" and submits!'
ök = szó erösitö simuló (lásd Tekin, 1968: 172.o.)
Az eltemetett avar nönek a serdülökoráról van szó.
Szeretöt keresett ez az egykori avar leány. Nem is bárkit. Nem csak senkit. Görög vagy bizánci fiút keresett.
_____________________________________________________________________________
. . . ök! k u r (u) n : sz (a) n : kö r ök! . . .
Átirás: . . . ök! k-u-r-(u)-n : sz-(a)-n : kö-r ök! . . .
Forditás: . . . 'csuhaj! "kurun" közé sorol magát
[="kurun"-nak tekinti magát vagy
=(serdülö)"kor"-ban tekinti magát]
(és) engedelmeskedik csuhaj!' . . .
A szöveg magyarazata:
szan 'számit magát, sorol magát = tekinti magát', 'egy bizonyos csoport közé számit'
('egy bizonyos csoport közé sorol') (Clauson, 1972: 833.o.) kör 'néz, engedelmeskedik (< 'felnéz vkire') (Clauson, 1972: 736.o.)
kurun bizonytalan jelentés, ismeretlen eredet,
talán kapcsolatban áll 'kor'-ral.
A magyar szó 'kor' < török qur 'idö, kor, életkor' török nyelvjárásból származik; qurun 'idön, koron, soron'; különleges kifejezés lenne mert határozószóra itt nem számitjuk; a mondat lehetséges angol forditása: 'she considers herself "of age" and submits!'
ök = szó erösitö simuló (lásd Tekin, 1968: 172.o.)
Az eltemetett avar nönek a serdülökoráról van szó.
Szeretöt keresett ez az egykori avar leány. Nem is bárkit. Nem csak senkit. Görög vagy bizánci fiút keresett.
_____________________________________________________________________________
Az I. oldalán a felirat negyedik mondatának kezdete.
12 13 14 15 16 17 18 19
: k m . . . . . . .
Átirás: : K(e)m . . . . . .
Forditás: Ki [kérdö névmás]. . . . . .
____________________________________________________________
: k m . . . . . . .
Átirás: : K(e)m . . . . . .
Forditás: Ki [kérdö névmás]. . . . . .
____________________________________________________________
53 54 55 56 57 58 59
nt sz e y sz e
Átirás: . . . . sz - e - y - sz - e
Forditás: [eddig nincs megoldásom]
A szöveg magyarázata: "szey" - sze
-sze ótörök deriderative denominitive verbal suffix,
tehát: 'szey'-ni kiván; 'szey'-ni akar
(-sze magyarázatára lásd Clauson, 1972: xlvi. o. )
____________________________________________________________________________________
nt sz e y sz e
Átirás: . . . . sz - e - y - sz - e
Forditás: [eddig nincs megoldásom]
A szöveg magyarázata: "szey" - sze
-sze ótörök deriderative denominitive verbal suffix,
tehát: 'szey'-ni kiván; 'szey'-ni akar
(-sze magyarázatára lásd Clauson, 1972: xlvi. o. )
____________________________________________________________________________________